A tokfélékhez hasonlóan tengeri hal, ívás céljából vonul fel a Dunába. Előfordulása főként a Duna
alsó, romániai szakaszára jellemző, nagyobb tömegben Brailáig, ritkábban Giurgiuig vonul fel
tavaszi időszakban. Utolsó hazai példányát Budapestnél fogták a Dunából 1846-ban, kipusztultnak
tekinthetjük. Fűrészes haséléről, farokúszójára rányúló két hosszúkás pikkelylemezéről jól elkülöníthető más hazai halunktól. Legfeljebb 35-40 cm-es teszthosszat érhet el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése