Pisztrángra horgászni különleges élmény. Hiszen a pisztrángos vizek majd mindig vadregényes tájon vannak, és e halak kifogása ügyességet igényel, mivel keményen harcol. S végül, a pisztráng talán a legfinomabb húsú hal.
A pisztráng az északi féltekén honos, de a világ számos tájára betelepítették. E szép hal azonban igényes a víz minőségére, nem él meg és nem szaporodik akárhol. Mesterségesen szaporítják, az ivadékot előnevelik, csak aztán engedik ki a szabad vízbe. Hazánkban a Bükk hegység vadregényesen szép vidékén, Szilvásvárad környékén, másrészt Lillafüred mellett, Garadnán van pisztrángtelep.
A pisztráng a lazacfélék családjába tartozik, a lazac közeli rokona. Mint a lazacfélék általában, a sebes pisztráng is tiszta, szennyeződéstől mentes, magas oxigéntartalmú vizet igényel. Pisztrángot ma már többé-kevésbé szennyezett vizekben is találunk, igazi életelemét azonban a kristálytiszta vizű patakokban, tavakban találja meg. Szinte mindenki úgy tudja, hogy a sebes pisztráng csak a hegyvidéki patakokban él. Néha a folyók lassúbb folyású, közép szakasz jellegű tájain is előfordul. Északabbi tájakon gyakran a folyók torkolatvidékén is hálóba akadnak lesodródott példányok, ez pedig arra vall, hogy a sebes pisztráng jól tűri a félsós, brakkvizet is.
A legszebb - azaz legnagyobb termetű - pisztrángok a hideg vizű tavakból kerülnek ki. Főként a mészkőhegységek tájairól. A magasabb mésztartalom növeli a vizek termőképességét, az ilyen vizekben több a vízinövény, több a pisztráng kedvelt táplálékának számító gerinces állat. A pisztráng közismerten mohó ragadozó. Fiatal korától vadászik más halak ivadékaira, s tekintve, hogy életének jelentős részét táplálékkereséssel tölti, így elég sok halat pusztít.
A sebes pisztrángnak sok színváltozata van. Többségükre a következő leírás illik: hátuk mély zöldes barna, a test oldalain világosbarna színt láthatunk, hasuk sárgás. Pettyesek. A fekete és piros pettyek a kopoltyúfedőkön és a testen sűrűn helyezkednek el, a farok felé ritkásabbak. a piros foltok sárgásfehérrel keretezettek. Ha kézbe veszünk egy pisztrángot, testét kissé puhának érezzük, míg a lazac húsa és teste merev.
A sebes pisztráng ívása késő ősszel kezdődik, és a következő év első hónapjaiban fejeződik be.
A nőstény hároméves korában ivarérett, a hím már második éves korában szaporíthat. A mélyebb folyókban, tavakban élő pisztrángok ívás idején a gyors folyású patakok sekély vizébe hatolnak. Itt a nőstény kis mélyedést készít - főleg farokúszójának erőteljes csapkodásával - az apró szemű kavicsok között. Ha az ikra megtermékenyül, a nőstény tovább ˝kotor˝ a homokos, kavicsos aljzaton, így fedi be a petéket.
Ha a víz hőmérséklete 6 °C körül van, az ikra nyolc hét múlva kel ki. Az ivadék rejtőzködik, míg felszívódik a szikzacskója, így bizonyos mértékig védve van a ragadozók elől.
A fiatal pisztráng élete első évében ugyanazon a táplálékon él, mint közeli rokona, a lazac. Kicsiny, vízben élő kerekes férgekre, apró rákokra, rovarlárvákra vadászgat.
A kifejlett pisztráng már nemcsak vízben élő állatokkal táplálkozik, hanem a víz színén lévő rovarokra is vadászik. Sőt, a víz fölött repülő rovarok után a vízből is kiugrik. Így vált lehetségessé a pisztráng ˝vizes˝ és ˝száraz˝ legyes horgászata. A pisztráng ugyanis a műlégy után is kap.
A horgász cikkeket árusító boltokban vásárolhatunk tollból, fonalból, fémlemezkéből és szőrből készült műlegyet, melyet a víz színe alatt, vagy éppen a víz színén kell mozgatni, húzni.
A sporthorgászok a műcsalik egész arzenáljával rendelkeznek.
Magyarországon csak néhány hegyvidéki vízben él sebes pisztráng. Az igazi pisztrángos vizek tőlünk északabbra eső tájakon vannak. Hazai horgászaink közül csak kevesen tudják, hogy a pisztrángról és horgászatáról alighanem többet írtak és beszéltek, mint az összes többi édesvízi halról.
Manapság főként a fennmarad lehetőségéről írnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése