Könnyű felismerni, hiszen a trópusi halak között is kevés ilyen szép akad.
Európa északibb tájain mindenütt honos, Magyarországon sem ritka.
E kimondottan kecses, karcsú halacskát ezüstös fényű pikkelyek borítják, oldalain hosszanti
irányban bíborszínűen játszó csíkok húzódnak. E hal legszebb dísze azonban hatalmas, vitorlaszerű házúszója. A frissen fogott pénzes pérnek a szaga a kertekben található kakukkfűre emlékeztet.
E faj főként a pisztrángos vizek lakója. A pisztrángtenyésztők, de a horgászok sem szeretik a pénzes pért, mert úgy tartják, hogy eleszi a táplálékot a jóval értékesebb, de finomabb húsú pisztráng elől. A természetbúvárok ezzel szemben azt állítják, hogy e halat sem kell száműzni a gyors folyású vizekből, ugyanis főként azt a táplálékot hasznosítja, amelyet a pisztráng amúgy sem eszik meg.
A többi pisztrángfélétől eltérően a pénzes pér tavasszal ívik, a nőstény a sekély vízben hullatja ikráját. A természetbúvárok megfigyelték, hogy íváskor a hím - az ikrák megtermékenyítésekor - hatalmas hátúszójával mintegy betakarja a nőstényt.
Úgy látszik, a pénzes pér élelmesebb, mint az azonos élettérben élő pisztráng, mert az ikrákból hamarabb kelnek ki a lárvák, s a halivadék is gyorsabban fejlődik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése